Tájépítész workshop az egykori Dohánygyárban
Az egykori Dohánygyár területének újrarendezésére vonatkozó koncepciótervek megálmodásán dolgozott a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész Karának 22 tájépítész mesterszakos hallgatója.
Az egykori Dohánygyár területének újrarendezésére vonatkozó koncepciótervek megálmodásán dolgozott a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész Karának 22 tájépítész mesterszakos hallgatója a Lechner Tudásközpont felkérésére. A Központ építészettel foglalkozó intézményként a jó gazda szemével tekint a több vállalat által is használt területre, ezért ötletelésre hívta a hallgatókat, hogy egyetemi gyakorlatuk keretében álmodjanak egységes környezetet egy majdani kulturális, interaktív kreatívipari központ víziójaként.
A szeptember utolsó hetében megrendezett workshopon a tájépítész hallgatók a Kiskastélyban dolgoztak reggeltől estig a gyárudvar arculatának megújítását célzó terveiken. A Lechner Tudásközpont hosszú távú célja a terület megújítása, melyben az egyetemisták tablói komoly inspirációs forrást jelentenek majd. A 6 csoportban alkotó mesterszakosok munkáját három tanár, dr. Almási Balázs, dr. Balogh Péter István és Gergely Antal koordinálta. Workshopnyitó köszöntőjében Riedel Miklós, a Tudásközpont vezérigazgatója elmondta: - Az egykor impozáns dohánygyári épületegyüttes és annak udvara előbb az államosítás, majd pedig a privatizáció folyamatának eredményeképpen ma aggasztó állapotban van. Célunk, hogy a Lechner Tudásközpont, mint 200 fős társaság, és mint minisztériumi háttérintézmény ismét feladataihoz méltó környezetben dolgozhasson, hiszen munkánk nagy részét itt, a központban az teszi ki, hogy környezetünkkel foglalkozunk. E cél felé határozott lépést jelentenek azok a tervek, amelyeket a workshopon részt vevő tájépítész hallgatók prezentálnak majd. Az üdvözlő szavakat követő orientációs sétákon és prezentációkon a hallgatók megismerkedtek a Dohánygyár tereivel és szakmai előképekből nyerhettek inspirációt.
A hét hátralévő része a munkáé volt, melynek eredményét csoportonként 2 tablóval pénteken koradélután egy workshopzáró vetítésen prezentálták a Lechner vezetői és tanáraik előtt az Ügyféltér nagytárgyalójában. Már hét közben is látszott, hogy a tájépítészeknek nem kell a szomszédba menniük egy kis kreativitásért, de a pénteki prezentáción ez mindenki számára nyilvánvalóvá is vált. A koncepciók zöme kiszorította volna az autókat a dohánygyári udvarból, de a megengedőbb tervekben is jelentősen visszaszorult volna a jelenlegi parkolóhely mennyiség a zöldfelületek és a rekreációs célú terek javára. Minden elképzelés tartalmazott olyan extra ötletet, ami emlékezetessé tette a koncepciót, a hallgatók sziporkáztak. A hat csoport, Lechner KERT, inSPIRÁL, Lechner PARK, Rozsda-KERT, TRAVERZ és Gyár KERT elnevezéssel tervezett koncepciókat a workshopzáró bemutatóra. A meglepően profi előadások a Dohánygyár udvarára színes víziókat festettek: megsodort dohánylevelet formázó pihenőpadot, falra festett és kültéri lócákban folytatódó spirálokat, traverzekről lógó ipari lámpatesteket, rézkeretes üvegátjárót, tetőkerti pihenőt, kéménykilátót és Budapest oktatási és kulturális helyszíneinek koordinátái alapján megrajzolt kulturális erővonalakat. Csupa olyan részletet, amely az udvarfelújítás koncepciójába simítható, mégis elég markáns ahhoz, hogy a Dohánygyárat kiemelje a sokaságból és egyedivé, jól felismerhetővé tegye az intelligens-kulturális terek palettáján.
Csak egy-egy részletet kiragadva példaként a csoportok elképzeléseiből azt látjuk, hogy a Lechner KERT terve egy azonnali, kis költségvetésből megvalósítható kortárs művészeti beavatkozásra teremt lehetőséget a belső udvar felé tartó épületek közötti szűk térben a színes, homlokzatok közé feszített zászlókkal, melyek sötétben megvilágítva este is varázslatos légkört teremtenek. Az inSPIRÁL koncepciójában a kémény köré épített spirális lépcső az, amely köré az egész belső udvarrész szerveződik. A kéménytestre csavarodó lépcsőn keresztül feljuthatunk a főépület tetejére, ahol egy zöldtetőről tekinthetünk körbe Újbuda házain. A jelenleg csonka kémény jelzésszerű visszaépítésével a Gyár-KERT tervében már messziről felhívja magára a figyelmet a megújult dohánygyári építészeti-kulturális központ. A különleges anyaghasználat, az üveg és beton, valamint a kéménybe épített éjszakai fények átírják Dél-Buda meglévő sziluettjét. Értékes színfolt a feltekeredő dohánylevelet mintázó pad. Hangsúlyos szerephez jutnak a nagyelemes betonfelültetek és a cortenacél a Rozsda-KERT anyaghasználatában, erőteljes kontrasztot képezve az előfutár fajokat alkalmazó zöld növényzettel.
A Lechner PARK javaslata pedig környezetérzékeny ütemezéssel létrehozott karakteres kortárs terek viziója, mely együtt él a kiszolgáló funkcióval.
Fotó
